A napnyugta nem űzte el a város fényeit, nem kergette kényelmetlen ágyaikba az embereket. Úgy tűnt, az éjszaka beállta felrázta Lil lakosait, az utcák egyre zsúfoltabbá váltak, őrök és rakodómunkások sokasága dolgozott nehéz ládákat, zsákokat cipelve. Az asszonyok a házak előtti asztaloknál ücsörögtek, ételeket, italokat árusítottak, és közben harsányan csevegtek, vagy vidám dalokat énekeltek. Fahasáb-vastagságúBővebben: “Tizenkettedik fejezet”